A címbeli kérdés megválaszolását a pandémia első hulláma alatt Olaszországban és Kínában kezelt sok ezer vírusbeteg kórtörténetének kiértékelése tette lehetővé.
Az köztudott, hogy a magas vérnyomás, az elhízás és a krónikus, obstruktív tüdőbetegség (amit leggyakrabban a dohányzás okoz) mind emelik a COVID-19 súlyos kimenetelének rizikóját.
Meglepő felfedezés viszont, hogy az asztma – ellentétben egyéb más, krónikus betegséggel – nem növeli meg a COVID-19 fertőzés miatt kórházi kezelést igénylő esetek valószínűségét, illetve az asztma nem súlyosbítja a vírusbetegség lefolyását. Hangsúlyozzuk, hogy itt a jól kezelt, egyensúlyban tartott, az előírt kezelést fegyelmezetten betartó asztmás esetekről van szó.
Olaszországi felmérés szerint a súlyos asztma miatt gondozott betegek hasonló arányban betegedtek meg a COVID-19 vírus miatt, mint a teljes népesség, és a COVID-19 pozitív, súlyos asztmások közül nem szorultak az átlagnál többen kórházi kezelésre.

A megbetegedett súlyos asztmások mindegyike szteroid és hosszú hatású hörgőtágító inhalációs szert használt folyamatosan, többségük biológiai terápiás kezelésben is részesült. A kutatók megvizsgálták azt is, hogy a különböző asztma elleni gyógyszerkombinációkat alkalmazó betegcsoportok között mutatkozott-e eltérés a vírusfertőzés súlyosságát illetően. Megállapították, hogy még azok a betegek sem kerültek hátrányosabb helyzetbe, akik – az inhalációs asztmaszerek mellett – a legmodernebb, biológiai terápiás kezelést is kapták a járvány ideje alatt.
Fül-orr-gégészeti szempontból említésre méltó, hogy az asztmás betegek leggyakoribb kísérő betegsége az orrpolip volt. Ez nem meglepő annak ismeretében, hogy az asztma és a krónikus melléküreg gyulladás polipos formája hátterében ugyanaz a gyulladásos kórfolyamat munkálkodik. Azaz sok asztmás beteg orrpolipos is egyúttal.
Mit tudunk a légúti allergiás betegek COVID fertőzéssel kapcsolatos kilátásairól?
Közéjük tartoznak többek között az igazoltan pollen-, illetve porallergiás betegek. Nos, számukra is kedvező kutatási eredmény született. Az allergiás állapot védő hatású lehet a COVID-19 fertőzés legsúlyosabb, gyakran halálos kimenetelével szemben. A védő effektus nagy valószínűséggel annak a – háttérben munkálkodó – kimondottan allergiára jellemző immunválasznak tudható be, ami segít kivédeni a súlyos kimenetelt jellemző ún. citokin vihart is. Az allergiás, más kifejezéssel atópiás betegek citokinjei és immunsejtjei – gének által irányítottan – azonos eltérést mutatnak, eleve túlsúlyban vannak szervezetükben egy esetleges citokin víhar hárításában sikeres sejtek és kémiai anyagok.
Intenzív kutatások tárgyát képezi napjainkban az is, hogy igazolást nyerjen: az asztmás és allergiás betegek által rendszeresen alkalmazott gyulladáscsökkentő gyógyszerek, elsősorban az inhalált szteroidok besorolhatók-e azon gyógyszerek közé, amelyek segítenek kivédeni a COVID-19 okozta a súlyos szövődményeket.
A tudósok versenyt futnak a vírussal. A „kihívó fél” csapdát állít, szívós, és kíméletlen, mégis legyőzhető lesz a közeljövőben. Addig is tegyünk meg minden lehetséges és ajánlott óvintézkedést!
Dr. Juhász Zsuzsanna
fül-orr-gégész és allergológus szakorvos
Ju-Med Egészségcentrum
www.jumed.hu
Felhasznált irodalom
Severe asztma in adults does not significantly affect the outcome of COVID‐19 disease: Results from the Italian Severe Asztma Registry
Leonardo Antonicelli et al
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/all.14558
Atopic status protects from severe complications of COVID‐19
Enrico Scala et al
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/all.14551
COVID‐19 and asztma, the good or the bad?
Jiu‐Yao Wang et al
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/all.14480
Dexamethasone, pro‐resolving lipid mediators and resolution of inflammation in COVID‐19
Evangelos Andreakos et al
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.1111/all.14595
Manapság még nem teljesen tisztázott az antibiotikumok bélflórára gyakorolt késői hatása. Annak érdekében, hogy már a kezelés alatt védeni tudjuk a hasznos bélbaktériumokat, számos probiotikus készítmény elérhető a patikákban, drogériákban. Ezek például különféle tejsavbaktériumokat, sőt, élesztőgombákat is tartalmaznak. A bennük fellelhető Lactobacillusok, Bifidobacteriumok, Streptococcus thermophilus, Enterococcus és Saccharomyces boulardii törzsek képesek ellenállni a gyomorsavnak és az emésztőnedveknek, így élve jutnak a vastagbélbe, és ott leszorítják a nyálkahártyáról a megtelepedett kórokozókat. Adásuk az antibiotikum-kezelés idején és utána egy hétig ajánlott
Óvatosan kellene bánnunk az antibiotikum felírással!
Mik az antibiotikumok?
Miért szedünk indokolatlanul gyakran antibiotikumokat?
Az allergénspecifikus immunterápia hatásosságát dokumentálták rovarcsípés, különböző pollenek, háziporatka, penészgomba és állati szőr okozta allergiában. A legalább három évig tartó kezelés során a betegek először növekvő dózisú allergénkivonatot kapnak, majd fenntartó adag szükséges ahhoz, hogy az allergiás tünetek mérséklődjenek. A SIT során az adott allergénre célzottan befolyásoljuk az immunválaszt. Az allergénspecifikus immunterápia tehát oki terápiát jelent, amely egyúttal idejében meggátolja az allergiás gyulladásos reakciót. Hatásmechanizmusa alapján a SIT az egyetlen olyan kezelési módszer, amely pozitivan befolyásolja az allergia lefolyását, és megelőzi, megakadályozza az asthma kialakulását.
Az első találkozás az utazási betegséggel lényegesen megrázóbb, mint az utána következő alkalmak- mert ez bizony nem egy egyszeri élmény. Leggyakrabban gyermekek és terhes nők körében fordul elő, ám ez a legkevésbé sem törvényszerű- bármely korosztály és nem érintett lehet. Sokszor előfutára lehet egy későbbi migrénes betegség kialakulásának.
Bár hajlamosak vagyunk elfelejtkezni róla, sokan vártunk a locs-pocs szürke télben erre a meleg, nyári időre. A szerencsésebbek medencében, természetes vizekben élvezhetik a forró napokat. Összegyűjtöttünk néhány hasznos tudnivalót, hogy a nyaralás, strandolás örömét ne egészítse ki a fülészeten szerzett „élménycsomag”, amit aztán jövő nyáron bennfentesen mesélhetünk a „zöldfülűeknek”.