A címbeli kérdés megválaszolását a pandémia első hulláma alatt Olaszországban és Kínában kezelt sok ezer vírusbeteg kórtörténetének kiértékelése tette lehetővé.

Az köztudott, hogy a magas vérnyomás, az elhízás és a krónikus, obstruktív tüdőbetegség (amit leggyakrabban a dohányzás okoz) mind emelik a COVID-19 súlyos kimenetelének rizikóját.

Meglepő felfedezés viszont, hogy az asztma – ellentétben egyéb más, krónikus betegséggel – nem növeli meg a COVID-19 fertőzés miatt kórházi kezelést igénylő esetek valószínűségét, illetve az asztma nem súlyosbítja a vírusbetegség lefolyását. Hangsúlyozzuk, hogy itt a jól kezelt, egyensúlyban tartott, az előírt kezelést fegyelmezetten betartó asztmás esetekről van szó.

Olaszországi felmérés szerint a súlyos asztma miatt gondozott betegek hasonló arányban betegedtek meg a COVID-19 vírus miatt, mint a teljes népesség, és a COVID-19 pozitív, súlyos asztmások közül nem szorultak az átlagnál többen kórházi kezelésre.

A megbetegedett súlyos asztmások mindegyike szteroid és hosszú hatású hörgőtágító inhalációs szert használt folyamatosan, többségük biológiai terápiás kezelésben is részesült. A kutatók megvizsgálták azt is, hogy a különböző asztma elleni gyógyszerkombinációkat alkalmazó betegcsoportok között mutatkozott-e eltérés a vírusfertőzés súlyosságát illetően. Megállapították, hogy még azok a betegek sem kerültek hátrányosabb helyzetbe, akik – az inhalációs asztmaszerek mellett – a legmodernebb, biológiai terápiás kezelést is kapták a járvány ideje alatt.

Fül-orr-gégészeti szempontból említésre méltó, hogy az asztmás betegek leggyakoribb kísérő betegsége az orrpolip volt. Ez nem meglepő annak ismeretében, hogy az asztma és a krónikus melléküreg gyulladás polipos formája hátterében ugyanaz a gyulladásos kórfolyamat munkálkodik. Azaz sok asztmás beteg orrpolipos is egyúttal.

Mit tudunk a légúti allergiás betegek COVID fertőzéssel kapcsolatos kilátásairól?

Közéjük tartoznak többek között az igazoltan pollen-, illetve porallergiás betegek. Nos, számukra is kedvező kutatási eredmény született. Az allergiás állapot védő hatású lehet a COVID-19 fertőzés legsúlyosabb, gyakran halálos kimenetelével szemben.  A védő effektus nagy valószínűséggel annak a – háttérben munkálkodó – kimondottan allergiára jellemző immunválasznak tudható be, ami segít kivédeni a súlyos kimenetelt jellemző ún. citokin vihart is. Az allergiás, más kifejezéssel atópiás betegek citokinjei és immunsejtjei – gének által irányítottan – azonos eltérést mutatnak, eleve túlsúlyban vannak szervezetükben egy esetleges citokin víhar hárításában sikeres sejtek és kémiai anyagok.

Intenzív kutatások tárgyát képezi napjainkban az is, hogy igazolást nyerjen: az asztmás és allergiás betegek által rendszeresen alkalmazott gyulladáscsökkentő gyógyszerek, elsősorban az inhalált szteroidok besorolhatók-e azon gyógyszerek közé, amelyek segítenek kivédeni a COVID-19 okozta a súlyos szövődményeket.

A tudósok versenyt futnak a vírussal. A „kihívó fél” csapdát állít, szívós, és kíméletlen, mégis legyőzhető lesz a közeljövőben. Addig is tegyünk meg minden lehetséges és ajánlott óvintézkedést!

Dr. Juhász Zsuzsanna
fül-orr-gégész és allergológus szakorvos 
Ju-Med Egészségcentrum
www.jumed.hu

Felhasznált irodalom

Severe asztma in adults does not significantly affect the outcome of COVID‐19 disease: Results from the Italian Severe Asztma Registry
Leonardo Antonicelli et al
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/all.14558

Atopic status protects from severe complications of COVID‐19
Enrico Scala et al
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/all.14551

COVID‐19 and asztma, the good or the bad?
Jiu‐Yao Wang et al
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/all.14480

Dexamethasone, pro‐resolving lipid mediators and resolution of inflammation in COVID‐19
Evangelos Andreakos et al
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.1111/all.14595