Fül-orr-gégészet mindenkinek

Miért hány a gyermekem az autóban?

Az utazási betegségről, avagy a kinetózisról dióhéjban

2015. szeptember 25. - Juhász Dóri

Lázas készülődés a családi nyaralásra. Néhány erőteljesebb lökés hatására a csomagtartó is zárt állapotba került, a harmadik visszafordulás után már sem táska, sem gyerek nem maradt otthon. A szülők békésen dőlnek hátra az autó ülésein- indulhatnak. Az öröm azonban könnyen csap át rémületbe, mikor a gyermekülés egyébként élénk birtokosa egyre kókadtabbá válik, elsápad, majd váratlanul felül kukkant vissza belőle a korábban reggelire elfogyasztott péksütemény.

utazasi_betegseg.jpgAz első találkozás az utazási betegséggel lényegesen megrázóbb, mint az utána következő alkalmak- mert ez bizony nem egy egyszeri élmény. Leggyakrabban gyermekek és terhes nők körében fordul elő, ám ez a legkevésbé sem törvényszerű- bármely korosztály és nem érintett lehet. Sokszor előfutára lehet egy későbbi migrénes betegség kialakulásának.

A tünetegyüttes mind szenvedő, mind környezete számára igen kellemetlen. Kezdetben gyengeségérzés, hideg verejtékezés, fokozott nyálelválasztás (a gyermek megfogalmazása szerint ekkor „sós nyál”) és émelygés jellemzi, melyet igen gyakran hányinger, hányás tetőz be.

A betegséget létrehozó tényező számtalan dolog, esemény lehet. Előfordulhat bármilyen típusú utazáskor- sokan autóban, buszon, de vannak, akik hajón, repülőgépen tapasztalják. Számos esetben vonaton, villamoson menetiránynak háttal utazva jön elő a probléma, vagy a közlekedési eszközökön való olvasás, térkép nézegetésekor. Tágabb értelemben hasonló tüneteket okozhatnak számítógépes játékok, körhinta, hullámvasút, mozi, vagy akár síelés is.

Kiváltó oka érzékszerveinkben, illetve az ezek által bejövő információk közötti ellentmondásban keresendő. Szemünk a látottakról, a belső fülben levő labirintus nevű szervünk pedig helyzetünkről, térbeli elhelyezkedésünkről tájékoztatja agyunkat. Amennyiben a két érzékszerv által beérkező tartalom közötti összhang elvész, „zavar támad” a rendszerben, mely latin nevén kinetózisban, magyarul utazási betegségben nyilvánul meg.

A betegség nem gyógyítható, de az egyes esetek megelőzhetők, lefolyásuk időtartama csökkenthető, illetve a tünetek enyhíthetőek is. További jó hír, hogy sok olyan gyermek van, akik felnőttkorukra maguktól „kinövik”, vagy sokkal ritkábban tapasztalják, mint korábban.

Utazáskor buszon, autóban sokat segít, ha a betegségben szenvedő elől, illetve magasabban ül, ahonnan jól kilát. Fontos továbbá a friss, tiszta levegő- semmiképp se legyen melege az illetőnek. Szerpentines utakon sokaknak az jelent megoldást, ha szemüket végig becsukva tartják (nagyobbaknál akár a sofőr tájékoztathatja is őket arról, hogy milyen kanyarok, szakaszok várhatóak aktuálisan az úton). Kinetózisban szenvedőknek olvasás, elektromos készülékeken való játék, filmnézés nem javasolt a közlekedési eszközökön. Ajánlott menetiránynak megfelelően, kényelmesen ülni.

A házi praktikák közül sokan hívei a gyömbéres italoknak (gyömbértea), mely gyomornyugtató hatással bír. Sokaknak apró kortyokban fogyasztott kóla, vagy borsmenta tea használ. Ajánlott a megfelelő vitaminbevitel, különös tekintettel a Magnézium-B6 kombinációra. Utazás előtt közvetlenül már nem ajánlott étkezni, illetve azt megelőzően is kerülni a nehéz, zsíros, túlzottan fűszerezett ennivalókat. Orvosi előírásra számos gyógyszer kapható, a teljesség igénye nélkül ilyen például a Daedalon, mely tabletta és kúp formájában is kapható (utóbbi előnye, hogy mikor már az erős hányinger, hányás miatt nem tudunk semmit felülről bejuttatni a gyermekbe, ezzel a módszerrel mégis sikerülhet). Hányáscsillapító és egyben álmosságot, kábultságot is okoz, mely több okból is hasznosnak bizonyulhat: sokan csak egy kiadósabb alvás, pihenés után lesznek ismét régi önmaguk, illetve megelőzésként is sikeres lehet, főleg, ha a betegségben szenvedő el is szundít tőle. Napjainkban rágóként kapható hányáscsillapítók is léteznek, ezekről a tapasztalatok némileg megoszlanak. Sokan utazás előtt relaxációval igyekeznek megelőzni a bajt.

Biztassuk gyermekünket, hogy a legelső tünet megjelenésekor szóljon, ekkor álljunk meg, tartsunk pihenőt. Sokszor az apró, sűrű levegővételek késleltetik, vagy akár meg is szüntethetik a hányingert. A felkészültség további fontos része, hogy mindig legyen nálunk nem lyukas, nem áteresztő zacskó, váltóruha és nedves törlőkendő, papír zsebkendő- ha már a baj mégis megtörtént, a lehető legjobban „kezelhessük” a problémát.

Nem kellemes betegség, ám az ember némi rutinnal megtanulja a lehető legjobban kezelni, illetve aggodalom helyet kihívásként tekinteni rá, újabb és újabb megelőzési taktikákat, kezelési praktikákat kidolgozva. 

A cikk a Ju-Med Egészségcentrum közreműködésével készült.

A bejegyzés trackback címe:

https://ful-orr-gegeszet.blog.hu/api/trackback/id/tr797648938

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Stiomi 2019.03.15. 19:23:07

Elég fura "betegségnek" nevezni egy önvédelmi mechanizmust... legfeljebb túl működő. (Nálam okosabbak: az ellentétes információkból azt szűri le az agy, hogy a valósággal nem összeegyeztethető, vagyis halucinacio amit esetleg mérgezés okoz... ezért erre reagál... izzadás, hányás)

Juhász Dóri 2019.03.15. 23:38:07

@Stiomi: sajnos jelenleg mégis ez a fordítás él a kinetózisra, és egyelőre a magyar nyelv nem vette még át az utazási önvédelmi mechanizmus kifejezést. Ki tudja, mit hoz majd a jövő ;)
süti beállítások módosítása