Hogyan szedjük helyesen az antibiotikumot?

Annak érdekében, hogy a kezelés eredményes legyen, be kell tartani az alapvető szabályokat.

• Mindig tartsuk be az orvos által előírt adagolást és kezelési időtartamot. A kezelés idő előtti megszakítása a rezisztenssé vált túlélő baktériumok továbbszaporodását eredményezi.
• Az egyes gyógyszeradagok bevétele azonos időközönként történjen, mert ez biztosítja azt, hogy a vérben a gyógyszerszint állandó maradhasson.
• Amennyiben elfelejtette bevenni az aktuális adagot, ennek pótlása a következő bevétel idejétől függ. Minderről pontosabb információ a betegtájékoztatóban található.
• Az alkohol és a kálcium befolyásolhatja egyes antibiotikumok hatását. A tablettákat lehetőleg vízzel vegyük be, és tejterméket 2 órán belül ne fogyasszunk!
• Egyes antibiotikumokat éhgyomorra, másikat étkezés közben kell bevenni. A betegtájékoztatóban található erről is pontos útbaigazítás.
• Más gyógyszerek egyidejű szedéséről tájékoztatnia kell az antibiotikumot felíró orvost, akinek figyelembe kell vennie az esetleges gyógyszer kölcsönhatást.

Mik lehetnek a mellékhatások?

Az antibiotikumok általában jól tolerálhatóak. Leggyakoribb mellékhatás az allergiás reakció, az ún. gyógyszerexanthema, ami általában a teljes testen megjelenő bőrkiütést jelenti. A bélflóra átmeneti zavara gyakran okoz lazább székletet, hasmenést. Bizonyos gombák túlszaporodása pedig nőgyógyászati panaszokat okozhat.

Mit tehetünk a mellékhatások csökkentése érdekében?

Manapság még nem teljesen tisztázott az antibiotikumok bélflórára gyakorolt késői hatása. Annak érdekében, hogy már a kezelés alatt védeni tudjuk a hasznos bélbaktériumokat, számos probiotikus készítmény elérhető a patikákban, drogériákban. Ezek például különféle tejsavbaktériumokat, sőt, élesztőgombákat is tartalmaznak. A bennük fellelhető  Lactobacillusok, Bifidobacteriumok, Streptococcus thermophilus, Enterococcus és Saccharomyces boulardii törzsek képesek ellenállni a gyomorsavnak és az emésztőnedveknek, így élve jutnak a vastagbélbe, és ott leszorítják a nyálkahártyáról a megtelepedett kórokozókat. Adásuk az antibiotikum-kezelés idején és utána egy hétig ajánlott. A hüvelyi gombás fertőzések kezelése tejsavbaktériumokat tartalmazó kúppal lehetséges.

Holland kutatók kimutatták, hogy az antibiotikumokkal való érintkezés a korai életszakaszban növeli az allergiák kifejlődését később az életben. Az eredmények arra utalnak, hogy az élet korai szakaszában (legalább 2 éves korig) lehetőleg kerülni kell az antibiotikumos kezeléseket, és ezzel csökkenthetők a felnőttkori allergiás panaszok megjelenése.

Mi az orvos felelőssége?

Óvatosan kellene bánnunk az antibiotikum felírással!
A kezelőorvosnak tekintettel kell lenni a beteg kórelőzményére, egyéb betegségeire, aktuális állapotára. Bizonyos alapbetegségek fogékonnyá teszik a szervezetet a fertőzésekkel szemben. Ilyen állapotok a cukorbetegség, a vérszegénység, a keringési zavar, a rosszindulatú daganatok, a gyengített immunvédekezés, az alkoholizmus, valamint az idős kor. Szem előtt kell tartani az egyes szerek mellékhatás-profilját, a gyógyszer kiürülését (májon vagy vesén át is ürülhet).
Antibiotikum adása előtt rá kell kérdezni az esetleges gyógyszerallergiára, valamint arra, hogy részesült-e az illető az elmúlt hetekben-hónapokban antibiotikus kezelésben. Nem hagyható figyelmen kívül az a tényező sem, hogy a beteg anyagilag megengedheti-e magának a kiválasztott antibiotikumot. A kezelés legyen költséghatékony, és a beteg megfelelő együttműködése érdekében - lehetőség szerint - mellékhatásoktól mentes. Törekednünk kell a célzott kezelésre, azaz laboratóriumi váladék tenyésztéssel azonosíttatni a kórokozót, hogy az antibiotikum érzékenység alapján az adott esetben legmegfelelőbb antibiotikumot tudjuk rendelni.

Mire figyeljen a beteg?

Az előírt gyógyszert mindenképpen megfelelő adagban, megfelelő ideig kell alkalmaznia. De! Sajnos, gyakori hiba, hogy a receptre egy doboznyi gyógyszert ír fel a háziorvos, ami sok esetben csak 5 napra elegendő gyógyszermennyiséget tartalmaz. Jó tudni, hogy bizonyos baktériumok és egyes fertőzések nem ritkán 10-14 napos kezelést igényelnének ahhoz, hogy a kórokozók maradéktalanul elpusztuljanak. Egy tipikus példa a Streptococcus pyogenes által okozott mandula-, vagy középfül gyulladás: az elsőként választandó antibiotikum penicillinszármazék (allergiásoknak makrolid), és ebből legalább 10 napos kezelés szükséges. Gyakori jelenség, hogy 5 napos kezelést kísérő javulás után újult erővel támadnak a baktériumok, és máris elindultak az ellenállóvá válás útján…

A cikk a Ju-Med Egészségcentrum közreműködésével készült.